A haj biológiája

Sokan nem tudják, hogy hajunknak az a része melyet láthatunk, valójában már halott.

Hogy jobban megértsük hajunk felépítését - "működését" érdemes közelebbről is megismernünk az azt termelő sejtek szerkezetét.

Testünket a testtájaknak megfelelően rövidebb vagy hosszabb, különböző vastagságú szőr borítja. Az egész testet beborító vékony szőrszálakat piheszőrnek nevezzük. A fej bőrét betakaró, hosszú, vastagabb szőrszálak összessége a haj.

A törzsfejlődés során a hámréteg benyomult az irhába és a bőraljába, így jött létre a csőszerű képlet, a szőrtüsző. Valamennyi hajszál szőrtüszőben foglal helyet. A csőszerű szőrtüsző legalján három, egymástól elkülönülő réteg figyelhető meg: a külső és belső gyökérhüvely, valamint a kutikula.

A külső gyökérhüvely a bazális réteg alsó, a belső gyökérhüvely az elszarusodó hámrétegnek felel meg. A kutikula, amit bőröcskének is nevezünk, fogazatszerűen kapcsolódik a hajszálhoz. A belső gyökérhüvely kiboltosodásól keletkezik a hajhagyma, ami a kötőszöveti eredetű hajszemölcsöt veszi közre. A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak.

A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrix sejteknek nevezzük. A mátrix sejtek hám eredetűek, azonos tulajdonságúak, mint a bőr hámrétegének bazális sejtjei. A mátrix sejtek feladata szőrszálak képzése.

A szőrszálak bőr feletti részét száli résznek, a bőrében lévő részét gyökéri részének nevezzük A hajszál anyaga a bőrhöz hasonlóan szintén keratin, bár amíg a hámszövet keratinjai alaktalanok, a hajat felépítő keratin szál formát alkot. Sok-sok elemi szálacska szabályos szerveződéséből jön létre. A hajszálak nagy teherbíró-képessége is ennek a különleges elrendeződésnek köszönhető. Az elemi szálacskák közötti területet kocsonyás állomány tölti ki, melynek magas a víztartalma, valamint itt találhatóak azok a melaninok melyek a hajszálak színét adják.

Ha hajszálak, illetve a szőrszálak egy bizonyos hosszúságot elértek, a hajszemölcsök egy időre beszűntetik osztódásukat. Ekkor a mátrixsejtek egy része leválik a hajszemölcsről és a hajszállal együtt a szőrtüszőben fölfelé vándorol, ahonnan könnyen távozik. A hajszemölcsben hátrahagyott csekély mennyiségű mátrixsejtekből újabb hajszál képződik.

A negyvenedik, ötvenedik életév táján a halántékon vékonyabb, rugalmatlanabb fehér hajszálak jelennek meg. A szervezetben jelentkező lebontó anyagcsere-folyamatok hatására csökken a hajszálakban a melanin mennyisége. Az őszülés folyamatának beindulását öröklött tényezők is befolyásolják.